Ma reggel már kicsit jobban voltam, nem voltam olyan gyenge. Reggelire volt megint sajt, és szépen gyarapszik a Zsömle Empire is. Sok lesz a jóból!

Tegnap kifigyeltem, hogy egész sok bolt van a földszinten, mint egy kis mini pláza. A reggeli öltözés-fésülködés-smink kombó után úgy döntöttem, elmegyek shopizni. Azért még kellett mondogatni magamban, hogy ez csak a fejemben van, jól vagyok, de korántsem voltam olyan rosszul, mint tegnap. Le is értem a földszintre, és először gyógyszertárba mentem. Picike gyógyszertár volt, 2 kasszával, kint kellett várakozni. Egy hangjelzés és egy táblán felvillanó üzenet jelezte, ha bemehetett a következő vásárló. Hamar végeztem, csak orrspray kellett. Körülnéztem, mik vannak még itt. Volt ajándékbolt, de nem gondoltam, hogy bárkinek is szeretnék kórházni szuvenírt adni. Mellette volt gyógyászati segédeszköz bolt is, innen sem volt szükségem semmire. A szemközti oldalon volt fodrászat és körmös szalon. Csábítónak tűnt, de lemondtam róla. Elmentem inkább a büfébe és kértem egy lattét, nagyon finom volt és jól is esett. Hát nagyjából így néz ki egy kórházi shopping körút.

Visszamentem a szobába. Cuki nénivel már apró jelekből is értjük egymást. Pedig az elején hogy be voltam tojva! Segítettem neki összepakolni. Vagány néni olyan pólóban aludt, amit az utolsó osztálya csinált neki, rajta volt mindegyik gyerek kezének a körvonala. Nagyon aranyos gesztus, és az is, hogy ő is ennyire szerette. Már nagyon haza akart menni szerintem.

Nem sokkal később jött I doktornő. Mondta, hogy holnap még elküld szemészetre, hogy megnézzék megint a nyomást a szememen. A vérvétel szerint nem ment ki túl sok só, de átmeneti gyengeség belefér az elején a gyógyszerektől. Ezzel nem kicsit nyugtatott meg. Ha minden oké, akkor pénteken hazaengednek. Kérdeztem, hogy mi lesz, ha nem oké minden. Azt mondta, műtét, de egyelőre ő szeretne a gyógyszeres megoldásnál maradni, és persze fogynom kell, de azon már úgyis dolgozom régóta. De persze ha nagy a baj, akkor műtét. Aggódtam nagyon, hogy mi lesz a holnapi vizsgálat eredménye. És végre felcsillant a remény, hogy hazamehetek!

Tegnap óta halljuk, hogy van két beteg, akik elég súlyos állapotban lehetnek. Folyamatosan, egymást felváltva pittyeg 2 gép. Ők egy olyan, kétszemélyes szobában vannak, ahol állítólag paravánnal el is vannak választva egymástól. Reggel, este, állandóan halljuk a gépeket. Nem tudjuk, pontosan mi a bajuk, de sejtjük, hogy nem kis dologról lehet szó.

Pepin bácsi a megszokott módon kint bandázott a folyosón, mesélte a mesélnivalóit, aztán csend lett. Ez sem volt jó jel. Vagány néni közben pakolászott, 11 és 12 közöttre ígérték a záróját, és utána mehetett is haza. Párszor kinézett a folyosóra, hogy jön -e érte a rokona, aki hazaviszi. VIP néni elment pisilni, ekkor mondta nekem Vagány néni, hogy nem szerette volna megijeszteni VIP nénit, de elég sok, fekete ruhába öltözött látogató jött a pittyegős szobába. Még hallottuk mindkét gépet, de szerinte az egyikük nemsokára meg fog halni. Ez az élet rendje, persze, de ettől még megérint, hogy pár méterre tőled haldoklik valaki.

Nemsokára megjött Vagány néni rokona is. Ebédre csirkemell volt és valamilyen főzelék. Vagány néni már nem is kérte az ebédjét, mondta, hogy ő majd otthon eszik. Már mindent össze is pakolt, fel volt öltözve, csak a záróját várta. Láttam rajta, hogy alig várja, hogy hazamenjen. Végül fél 1 körül meg is kapta. Búcsúzóul még egyszer megköszönte, hogy osztottam neki netet, azt mondta, nagy örömet okoztam neki ezzel. Jobbulást, gyógyulást kívánt mindenkinek, mi is neki. Hazament, és nagyon remélem, hogy jobban van, egyre jobb a hallása, és szépen felépül. Fel is fog, mert nagyon vagány.

2 körül megszűnt az egyik pittyegés. Szomorú volt hallani, illetve nem hallani, de hát ez van. A kórházban ez mindennapos dolog, a nővéreken nem is láttunk semmi különöst. Valaki meggyógyul és hazamegy, valaki pedig meghal. Az évek során talán meg lehet szokni, vagy el lehet fogadni.

Nem sokkal ezután jött egy beteghordó Cuki néniért. Mondta neki, hogy jött érte a mentő, viszik a rehabra, és kérdezte, hogy indulhatnak -e. Cuki néni rámutatott a holmijaira, a beteghordó tőlünk kérdezte, hogy Cuki néni tud -e beszélni. Gondoltam magamban, tud, csak most nyilván Activity-zni szeretne. De inkább szépen elmagyaráztam, hogy nem tud, itt van a 3 szatyra. A beteghordónak nem tetszett, hogy ennyi holmija van, húzta a száját. Cuki néni beült a tolószékbe, és integettünk neki. Neki is gyógyulást kívántunk. Nagyon ijedt volt az arca. Végig integettünk egymásnak, míg ki nem tolták. Neki is nagyon drukkolok, hogy gyógyuljon meg. Meg is kell, mert igazi harcos.

Ketten maradtunk VIP nénivel, üresnek tűnt a szoba. Hívta a lánya, és mondta neki, hogy beszélt Magas dokival, és holnap hazamehet. VIP néni utána mondta nekem, hogy persze nagyon örül, de azért rosszul esik neki, hogy a doki neki nem szólt, csak a lányának. Sokat beszélgettünk. Elmesélte, hogy régen járt piacozni, olyankor hajnali 4-kor kelt, és reggel 6-kor már a piacon volt. De hamar eladott mindent, és délre már nem is maradt portékája. Beszélt a Covidról is. Még oltások sem voltak, ő akkor kapta el. Intenzívre is került, annyira rosszul volt. Azt mesélte, soha életében ilyen rosszul még nem volt. De nagyon örült, hogy nem kellett lélegeztetőre rakni. Miután hazakerült, még sokáig volt gyenge, és a lánya ápolta. Csoda, hogy a lánya nem kapta el. Aztán jött az oltás, és ő kezdetben félt tőle, mert allergiás a penicillinre, de a lánya meggyőzte, hogy kell az oltás. Már háromszor be is oltatta magát. Mesélte még, hogy hiányzik neki a TV. Kedvence a Sláger TV, onnan is a Bunyós Pityu. Alig várja, hogy otthon nézhesse. Az előző kórházban szerinte lusták és undokak voltak a nővérek, viszont itt nagyon kedvesek. De azért mégiscsak otthon a legjobb. Egyetértettem vele.

Vacsira kefir volt, és ismét gyarapíthattam a Zsömle Empire-t! Érdemes volt belevágni!

Este Simpson családot néztem, és arra gondoltam, nem akarok műtétet. Alapvetően két fajta műtétet szoktak alkalmazni. Vagy söntöt helyeznek be, hogy elvezesse az agyvizet, vagy fenestrációs műtétet, aminek ugyanúgy az agyvíz elvezetése a célja. Egyiket sem szeretném, de persze ha muszáj, akkor mindenképp bevállalom. Eszembe jutott nagymamám, mikor mesélte, hogy vitte be a mentő a kórházba a '80-as évek végén, és nem tudták még, hogy agydaganata van -e, vagy agyvérzése. Így mesélte:

"Imádkoztam a Szűzanyához, és arra kértem, jaj, drága Szűzanya, csak ne agydaganat legyen. Legyen inkább agyvérzés, csak ne agydaganat, mert azt meg kell műteni, és akkor leborotválják a szép hajam. Nagyon szép hajam volt ám. És a Szűzanya meghallgatott, és agyvérzésem volt csak."

Hát innen származom. De bárhogyis is legyen, majd megküzdök mindennel valahogy. Furcsa volt, hogy üres lett a kórterem, nehezen, de végül elaludtam.