Reggelire kefir volt megint, nem jó jel, hogy nem volt sajt. Fiatal nővér mondta, hogy menjek majd a nővérpulthoz, odaadják a beutalóm a szemészetre. Nagyon gyorsan végeztem a reggeli rutinnal, aggódtam, mi lesz majd az eredmény. Siettem is a nővérpulthoz, kérdezték, hogy odatalálok -e a szemészetre. Próbálták magyarázni, merre van, de elég bonyolultnak tűnt, és nagyon féltem is a vizsgálattól, így azt mondták, hívnak nekem egy beteghordót, és ő majd odakísér.

Leültem a nővérpult előtt, és vártam. És vártam és vártam. Láttam közben, hogy lement a csütörtöki nagyvizit is, arra gondoltam, jobb lett volna ott lennem a helyemen, de akkor meg a beteghordóról maradok le. Eddig mindegyik néni azt mesélte, hogy a beteghordók eltolták őket a vizsgálatokra, és ott is hagyták őket, úgy kellett utánuk telefonálni, hogy hozzák őket vissza. Vártam és vártam, 40 perc után úgy döntöttem, inkább eltévedek, csak legyek már túl a vizsgálaton. Pont arra járt az a nővér, akivel legelső napomon először beszéltem, nagyon kedves volt és érthetően elmagyarázta, merre menjek a szemészetre. Nyugodt nővér valahogy tényleg mindenkit meg tudott nyugtatni és mindenkivel kedves volt.

Elindultam és láss csodát, rögtön meg is találtam a szemészetet. Szinte azonnal fogadtak is. A beutalómon a korábbi szemészeti vizsgálatra hivatkozott I doktornő, viszont azt ők nem látták a gépben. Mondtam, hogy letöltöm szívesen EESZT-ből, csak alig van térerő. Az asszisztens aranyos volt, mutatta, hogy álljak az ablak azon szélére, ahol a virágok vannak, ott van térerő. És tényleg, lőn térerő, lőn vizsgálati lelet. A doki megvizsgált, és azt mondta, ugyanúgy van még nyomás a szememen, lényegében nincs változás. De szerinte 2, inkább 3 hét minimum, mire változás látszódhat, úgyhogy majd vissza kellene jönnöm később.

Nagyon lelombozva és elkeseredve jöttem el. Azt hittem, minimális javulás csak látszik majd. Akkor haza sem mehetek holnap sem? Mi lesz a következő? Csapolás? Műtét? Miért nem hatottak a gyógyszerek? Mit csináltam rosszul?

Ilyen és ehhez hasonló kellemes gondolatokkal szálltam be a földszinten a liftbe. Megnyomtam a 2-es gombot, az ajtó viszont nem csukódott be teljesen. 5 cm-nyi rés maradt, emiatt a lift nem indult el. Hiába nyomtam meg az ajtónyitó gombot, nem történt semmi, ha a zárót nyomtam, akkor sem. Fantasztikus, nem tudtam, még mi hiányzott a napjaimból. Előtört belőlem a Bear Grylls énem, és már felkészültem, hogy nem szabad pánikolni, és kinéztem magamnak a bal hátsó sarkot, hogy oda pisilek, ha órákig be leszek zárva. Bár ilyen vízhajtókkal percek múlva is igénybe vehetem akár. Utolsó próbálkozásként megnyomtam a vészcsengőt, hangosan szirénázott egyet, és szerintem a lift megijedhetett, hogy beköptem és lebuktattam, mert elindult. Reménykedtem, hogy a 2.-on meg is áll, így is lett. Gyorsan kiszálltam belőle, és nagyon örültem, hogy ennyivel megúsztam, és nem kellett levedlett kígyóbőrben gyűjteni a pisimet.

A szobába visszaérve VIP néni pakolódott, készült hazamenni. Megjött a lánya is, aki csodálkozott, hogy VIP néni jött-ment, pakolódott, mondta is neki, hogy pedig a telefonban azt mondta, nem tud járni. Utána gyorsan el is sietett, hogy elintézze a zárójelentést, és minél hamarabb indulhassanak. VIP néni nagyon izgatott volt, mesélte, hogy a lánya már előre főzött, és a rokonai szerettek volna látogatóba jönni, de a lánya megmondta nekik, hogy nem lehet, VIP néninek pihennie kell. Láttam rajta, hogy nagyon hálás a lányának. Megkérdezte, hogy nem fogok -e félni egyedül a szobában, mondtam, hogy nem, szeretek egyedül lenni. Azt mondta, ő kikiabálná a tüdejét, ha egyedül kéne maradnia.

Hozták az ebédet dél körül, főzelék volt husival. VIP néni sem ebédelt, ahogy Vagány néni sem, azt mondta, majd otthon. Végül a lánya megszerezte a záróját. Jó egészséget kívántunk egymásnak, és hazament.

Furcsa volt egyedül a kórteremben, miután az ember megszokta, hogy 3 idegennel lakik együtt. De nem ugráltam az ágyakon és ettem fagyit fagyival, mint Kevin, inkább Simpson családot néztem, és reményedtem, hogy jön I doktornő és majd mond valamit.

Fiatal nővér betolt egy kis szekrényt, azt, ami az ágyunk mellett volt. Mondta, hogy nemsokára jön ide egy beteg. Vártam egy darabig, de nem jött. Az ágyon ülve szemügyre vettem a szekrényen a holmikat. 2 táska volt rajta, fiatalos és elegáns stílusúak. Az ebéd is ott volt még, érintetlenül. Egy szép, szintén fiatalos sál is volt a táskákon. Eddig lehetett akár egy nem néni korú nő is. Észrevettem egy nyomógombos telefont is. Ezek szerint akkor mégiscsak néni jön, viszont fiatalos, divatos lesz. És valószínű nem tud járni, azért hozzák külön a szekrényét. Én lettem a 2-es kórterem Sherlock Holmes-a. Pár perccel később betolták Divatos nénit, és kinézetre eddig bejött a tippem, tényleg fiatalos volt, festett szőke hajjal. Eleinte nem sokat beszéltünk, őt sokan hívták telefonon is. Akkor nem olyan régóta lehet itt. Nem csak Zsömle Empire-t építettem ki, de detektív is lettem.

Kicsit később elkezdtünk beszélgetni, és Divatos néni nagyon szeretett beszélni. Sokat. De nem zavart, legalább elterelte a gondolataim. Elmesélte, hogy tegnapelőtt került be. Indult egy barátnőjéhez, és az utcán rosszul lett, összeesett. Egy járókelő felsegítette és egy közeli házból kért segítséget. Hoztak cukros vizet, hátha a vércukra esett le, de attól sem lett jobban. Hoztak neki még egy pohárral, és mikor még mindig nem lett jobban, mentőt hívtak, és kiderült, hogy agyvérzése volt. Most béna a bal lába, nem tud járni, és a bal keze is ügyetlen még kicsit.

Sokszor halljuk, olvassuk, mennyit számít, hogy agyvérzés esetén milyen gyorsan jut segítséghez a beteg. De teljesen más látni is. VIP nénihez azonnal hívott segítséget a lánya, és beszélt, járt-kelt már a kórházban. Divatos néninél már percek teltek el, és most béna a bal felére. Cuki néninél biztos sokkal több idő telt el, ő már beszélni sem tudott.

Vacsoránál megkérdezték, van -e reggelről zsömlém, és nem hazudtam, bevallottam, hogy van. Így nem kaptam egyáltalán plusz zsömlét, és csökkent a Zsömle Empire. Eszembe jutott, hogy hülye vagyok -e, vagy makacs, de arra jutottam, hogy jobb érzés nem zsömlét csalni és így építeni az Empire-t.

I doktornőt végül ma nem láttam, ebből arra következtettem, holnap biztosan nem mehetek haza. Nagyon elkeseredtem.

Divatos néni elmondta, hogy ő a pittyegős szobából került át. Nem tudja, hogy pontosan mi baja van a másik néninek, aki ott feküdt, mert tényleg paraván volt közöttük. Ma bejöhettek a néni rokonai, többen is. Megkérdezte a nővért, hogy neki miért nem jöhetett be a sógornője, de a nővér csak annyit mondott, ez más. Felvilágosítottam, hogy a néni meg fog halni. Divatos néni kicsit elszomorodott, de mondta, hogy örül, hogy eljöhetett onnan, nagyon nyomasztó volt ott feküdni. Meg tudom érteni.

Vacsi után nagyon fáj a fejem, kértem gyógyszert, de nem igazán hatott. Este Vicces ápoló volt és egy olyan nővér, akin látszott, hogy nagy a tapasztalata. Kérdezték, mi van velem, meséltem, hogy pseudotumor. Divatos néni mondta, hogy az unokahúgának is az van, és úgy volt, hogy megcsapolják az agyvizét, de a covid miatt már 6 hónapja csúszik. Tapasztalt nővérnek mondtam, hogy nagyon fáj a fejem, mondta, hogy az ügyeletes dokival megbeszélik, és később, ha még mindig fáj, kapok vénába fájdalomcsillapítót.

Egy óra múlva még mindig lüktetett a fejem, és Vicces ápolóval jött Tapasztalt nővér, és megkaptam a vénás megmentést. Nagyon hamar elmúlt a fejfájásom. Ez volt a nap fénypontja.

Fent voltam egy darabig, és arra gondoltam, én csak meg akarok gyógyulni. 11 körül elhallgatott a pittyegés is. Éjfél körül elaludtam.